Gondoskodás egy tisztább világért
Tudnivalók | 2022. 07. 11.
Világszerte közel 340 millió ember szenved az asztmától, több mint 380 millió krónikus obstruktív tüdőbetegségtől (COPD), és az előrejelzések szerint ezek a számok a jövőben növekedhetnek. Hatékonyságának köszönhetően az inhalációs terápia vált a kezelés leggyakoribb formájává. Manapság egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az egészségügyi szolgáltatások minden területén, beleértve a nemzeti egészségügyi szervezeteket, az eszközgyártókat és a gyógyszeripart is minimalizálják az ellátás káros környezeti hatásait. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a kibocsátott gázok ellentételezésével mérsékelhető az egészségügyi ellátás környezetünkre és éghajlatunkra gyakorolt káros hatása – ennek részeként az asztma és a COPD esetében is érdemes megfontolni a karbonsemleges kezelési lehetőségeket.
Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás visszaszorulása és a túlfogyasztás a bolygónk ökoszisztémájának harmóniáját fenyegető fenntarthatósági válság különböző aspektusait képviseli. Az egyensúly hiányát a legtöbben a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok túlzott kibocsátásának tulajdonítják, ami üvegházhatást okoz, és gyorsan melegíti a Föld légkörét. Ez példátlan következményekkel járhat, és teljesen megváltoztathatja az ökoszisztémát. Ráadásul számos tanulmány szerint összefüggés van a bolygó egészsége és az emberek egészsége között. A kutatók rámutattak, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése jelentős egészségügyi kockázatot jelent, például új fertőzések megjelenéséhez vezethet. A negatív egészségügyi hatások gyakran aránytalanul nagymértékben érintik a veszélyeztetett csoportokat.
Az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében elengedhetetlen, hogy csökkentsük az ember által kibocsátott globális üvegházhatású gázok mértékét. Olyannyira, hogy az ENSZ a karbonsemlegességre való törekvést „az emberiség legsürgetőbb feladatának” nevezte. A gyógyszeripar természetesen elsősorban az emberi egészség megőrzésével foglalkozik, de többé ezt a küldetést sem hagyhatja figyelmen kívül. Számos gyógyszeripari vállalat már be is jelentette, hogy az elkövetkező évtizedekben szeretne „nettó nulla (net zero)” kibocsátást, azaz karbonsemlegességet elérni.
Mit is jelent pontosan a karbonsemlegesség és hogyan érhető el?
Röviden: a karbonsemlegesség azt jelenti, hogy a vállalaton belüli hatékonyságnövelő intézkedések, a megújuló energiára való átállás és a külső partnerek kibocsátáscsökkentésének ösztönzése révén nettó nullára csökkentjük az ellátási lánchoz kapcsolódó minden tevékenység szénlábnyomát.
Például ahhoz, hogy egy gyógyszeripari termék karbonsemlegessé váljon, a vállalatnak először minimalizálnia kell az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátását a termék életciklusához tartozó különböző tevékenységek során. Ezután a fennmaradó emissziót, amelyet nem lehet megszüntetni, olyan projektekkel kell ellensúlyozni, amelyek ugyanannyi üvegházhatású gázt von ki a légkörből, mint amennyit a másik tevékenységgel kibocsát.
A karbonsemlegesség elérésének folyamata a vállalatok esetében is hasonlóan működik: először ki kell számítani és a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a saját széndioxid kibocsátást, majd ellentételezni kell a maradékot. A karbonsemlegességnek különböző szintjei vannak: nem csupán a vállalat saját tevékenysége jár széndioxid kibocsátással, általában az ellátási láncban és a termékeken keresztül is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe. A vállalatok karbonsemlegesség felé vezető útja ezért általában a saját működésük vagy egyes konkrét termékek felülvizsgálatával kezdődik, majd az ellátási láncra, a többi termékre és az alkalmazottak általi széndioxid kibocsátásra is kiterjed.
Az asztma és a COPD kezeléséből eredő éghajlati hatások csökkentése
Az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) legfontosabb kezelési módszere az inhalációs terápia. Az inhalációs eszköz (inhalátor) kialakításának köszönhetően a gyógyszer egyenesen a légutakba kerül, ahol hatékonyan és minimális mellékhatásokkal fejti ki hatását. Mivel az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte többszázmillió embert érint, és a légzőszervi megbetegedések előfordulása az előrejelzések szerint világszerte növekszik, az inhalációs eszközök szénlábnyomának csökkentésével sokat tehetünk a környezetre gyakorolt káros hatások mérséklésében. A gyógyszeripar már az 1980-as évek óta következetesen dolgozik az inhalációs kezelések éghajlati hatásainak csökkentésén. Mérföldkőnek számított, amikor 1987-ben a Montreali jegyzőkönyv értelmében betiltották az ózonlebontó klórfluor-szénhidrogént tartalmazó hajtógázok (CFC-k) használatát az inhalációs termékekben.
A leggyakrabban használt inhalátorok – a túlnyomással működő adagolószelepes inhalátorok (pMDI-k) – azonban ma is hidrofluor-szénhidrogéneket (HFC) tartalmazó hidrofluoralkánt, egy erősen üvegházhatású gázt használnak a gyógyszer inhalátorból való kijuttatásához. A túlnyomással működő adagolószelepes inhalátorokból kiáramló öt gyógyszeradag globális felmelegedési potenciálja megegyezik egy 14,5 kilométer utat megtett hagyományos autóéval. Egy dózissal a becslések szerint akár 500 g szén-dioxid[1] juthat a levegőbe, így az inhalátor élettartamára számított CO2-kibocsátás a 36 kg-t is elérheti[2]. A gyógyszeripar ma is keresi a környezetre kevésbé káros megoldásokat a túlnyomásos adagolószelepes inhalátorok helyett.
Az 1990-es években bevezetett hajtóanyagmentes, szárazpor inhalátorok újabb előrelépést jelentettek a környezetbarát betegellátás terén. A szárazpor inhalátorok (DPI-k) por formában juttatják a gyógyszert a szervezetbe, használatuk nem igényel hajtógázt. Mivel a hajtóanyag gyakran erős üvegházhatású gázokat, hidrofluor-szénhidrogéneket tartalmaz, a szárazpor-inhalátorok előnyben részesítése jelentősen csökkentheti a káros környezeti hatásokat. Egy-egy szárazpor-inhalátor életciklusra számított széndioxid kibocsátása 10–37-szer alacsonyabb a túlnyomásos adagolószelepes inhalátorokénál.
A karbonsemleges betegellátásé a jövő
A gyógyszeripari vállalatok azonban nem csupán környezetbarát kialakítású kezelési megoldásokon dolgoznak, számos más intézkedést is tesznek azért, hogy teljes karbonsemlegességet érjenek el az asztma és a COPD kezelésében. Sok cég felmérte az asztma és a COPD kezelésére szolgáló termékei szénlábnyomát, amelyet orvosi folyóiratokban is publikált. Ezek az értékek arra szolgálnak, hogy egy karbonsemlegességi program lebonyolítására szakosodott, ellenőrzött partner támogatásával a cégek elinduljanak a nettó nulla karbonkibocsátás felé vezető úton.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az asztma és a COPD kezelésére szolgáló termékek (például az inhalátorok) karbonlábnyomát a termék teljes élettartamát tekintve minimalizálják, a nyersanyagok beszerzésétől kezdve a gyártáson és a forgalmazáson át az életciklus végén történő ártalmatlanításig. A kibocsátás csökkentése érdekében a cégek például áttérhetnek a megújuló energiaforrásokra a gyáregységekben, a beszállítókkal együttműködve csökkenthetik a selejt mennyiségét, és a legjobb, leginkább fenntartható anyagokat választhatják. Fontos, hogy környezetbarát csomagolóanyagokkal és szállítási módszerekkel is foglalkozzanak.
Miután a vállalat lehetőség szerint minimalizálta az emissziót, a fennmaradó kibocsátást olyan projektekkel kell ellentételezni, amelyek máshol csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen projekt lehet például az erdőtelepítés és az erdővédelem, mivel az erdők a szén-dioxid természetes megkötői, a fotoszintézis során CO2-t vonnak el a légkörből. Ha egy külső fél is igazolja, hogy a termék fennmaradó karbonlábnyomát szén-dioxid-csökkentő programokkal ellensúlyozták, a termék karbonsemlegesnek mondható.
A karbonsemleges ellátás a gyógyszeripar, valamint az alvállalkozók, a felügyeleti szervek és az egészségügyi szakemberek következetes erőfeszítéseit igényli. A zöldebb jövő felé vezető út kiépítéséhez minden érdekelt félnek szorosan együtt kell működni a hatékony és biztonságos egészségügyi ellátás biztosítása érdekében, és meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy a jövő generációi is élvezhessék az egészséges környezet és a belélegzett tiszta levegő élményét.
Anna Hiltunen
Irodalom
https://bmjopen.bmj.com/content/bmjopen/9/10/e028763.full.pdf
https://ozone.unep.org/sites/default/files/2019-04/MCTOC-Assessment-Report-2018.pdf
https://www.cnet.com/home/energy-and-utilities/what-does-carbon-neutral-mean/
https://www.bbc.com/news/health-50215011
https://time.com/5717676/asthma-inhalers-and-climate/
Olvasson többet ezekről a környezetbarát alternatívákról és azok életciklus-értékeléséről.
[1] https://pharmaceutical-journal.com/article/letters/reducing-the-impact-of-asthma-treatment-on-climate-change#fn_2
[2]https://time.com/5717676/asthma-inhalers-and-climate/
Az Orion elkötelezett az asztmás és COPD-s betegek kezelési lehetőségeinek kutatásában és fejlesztésében, egyúttal az inhalációs készülékeinek dizájnját és használhatóságát is fejleszti. A termék életciklusának minden egyes lépésénél a biztonságra és a minőségre helyezzük a hangsúlyt, miközben vigyázunk a környezetre. A fenntarthatóság minden - társadalmi, gazdasági és környezeti - szempontját gondosan figyelembe vesszük a termék teljes életciklusa során. A fenntarthatóság a kutatás-fejlesztéstől a gyártáson át a teljes folyamatot átfogja, beleértve az alkalmazást és az elhasznált inhalátorok ártalmatlanítását is.
Hasznos volt ez az információ?
